A 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusban Magyarország 4000 milliárd forinttal több pénzhez jut (összesen 12 ezer milliárd forint), mint az előző időszakban. Az uniós pályázati forrás felhasználásának kiemelt területe a gazdaságban dolgozó 3,2 millió munkavállaló 70 százalékát foglalkozató hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások támogatása. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) hosszú távú célkitűzése a foglalkoztatási ráta 75%-ra való emelése. Ennek érdekében a kormány támogatni akarja kkv-kat, mert hosszú távú célja, hogy 2020-ig ötmillió ember dolgozzon az országban. További fontos fejlesztési irány az uniós pályázatokban a munkahelyteremtés és a piacra jutás támogatása. Ezen területek több állami bevételt generálnak, és így meglesznek a növekedés alapjai akkor is, ha 2020 után nem lesznek hozzáférhető uniós pályázati források. A 2014-2020-as programozási időszak operatív programjai összes támogatási forrásának 60%-a gazdaságfejlesztési célok elérésére fordítandó, azaz főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP) részesíti előnyben. Ez számszakilag azt jelenti, hogy 7200 milliárd forint jut a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások támogatására, amely majdnem annyi, mint az előző programozási időszak teljes rendelkezésre álló uniós pályázati forrása.
További fontos terület a 2014-2020-as uniós pályázati időszakban a humán tőke és a társadalmi környezet javítása, ennek érdekében az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez.
Az előző fejlesztési területhez hasonlóan prioritást élvez a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), melynek célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.
Végül, de nem utolsó sorban a TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, a VEKOP, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP), VP, Vidékfejlesztési Program, Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP), RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program is kiemelt fejlesztendő területek, azonban az első három operatív programra a 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusban nagyobb hangsúlyt helyez a magyar állam.
A piaci szereplők és a pályázók is nagy várakozásokkal tekintenek a 2014-2020-as időszak uniós pályázati kiírásaira, melyek hosszú távon meghatározzák majd a magyar gazdaság fejlődési irányát.
Gál Péter ügyvezető, pályázatíró