Gyakran Ismételt Kérdések
Mit jelent a gyakorlatban az utófinanszírozás az uniós pályázatokban?
Az uniós pályázat kedvezményezettjének a támogatási szerződésben meghatározott módon szöveges szakmai beszámolót és pénzügyi beszámolót kell készítenie. Az elkészült és benyújtott beszámolót a támogató vagy a pályázatkezelő szerv elbírálja, esetlegesen hiánypótlást kér, majd a beszámoló elfogadása után a szerződésben rögzítettek szerint utalja a megnyert összeget. Az uniós pályázat kedvezményezettje a kifizetési igényt a már kiegyenlített bizonylatok alapján nyújtja be. A kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, az uniós projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése a kedvezményezett pénzforgalmi elkülönített számlájára történik.
Melyek a Széchenyi 2020 program fő kitörési pontjai?
A Széchenyi 2020 program kitörési pontjainak közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy az uniós pályázati fejlesztés már középtávon, európai és globális léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások és vállalatok megjelenéséhez vezessen. A kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, ezért úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit.
- Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program
- Zöldgazdaság-fejlesztési Program
- Otthonteremtési Program
- Vállalkozásfejlesztési Program
- Tudomány – Innováció Program
- Foglalkoztatási Program
- Közlekedésfejlesztési Program
Mikre kell odafigyelni az uniós pályázatok elszámolásakor?
Ha egy elszámolható költség a költségtáblából kimaradt, már csak szerződés-módosítási procedúrával kerülhet bele a költségek közé.
Célszerű az uniós pályázat terhére elszámolható költségeket pontosan felmérni, és más forrásból (akár saját, akár banki) forrásból finanszírozni a projektet.
A számla kifizetésétől számítva akár több hónap is eltelhet a pályázati támogatás utalásáig, így mindenkinek saját magának kell felmérnie, mennyi időre és mennyi tőkét tud nélkülözni a cége életéből, csak azért, hogy az uniós és állami támogatást megelőlegezze. A kifizetés igazolása többféleképpen történhet: átutalásos számla esetén a bankszámlakivonat eredeti példányát kell becsatolni, készpénzfizetési számlánál vagy elég maga az egyszerűsített számla, vagy a kiadási/bevételi pénztárbizonylatot kell kifizetés-igazolásként csatolni. A pályázati elszámolásokhoz általában három alapbizonylatot kell benyújtani: egyrészt a tevékenységről szóló szerződést, másrészt a szerződésben foglalt feladatok teljesítésének igazolását, harmadrészt az előzőekkel összhangban lévő számlát.
Az uniós pályázati projekt kezdő és záró dátumának módosulása szerződés-módosítással jár, illetve minden egyéb, az eredeti pályázat anyagban vagy a megkötött támogatási szerződésben foglaltakhoz képest történő változást le kell jelenteni a Közreműködő Szervezetnek.
Mikorra várhatóak a Széchenyi 2020 program pályázatai?
Magyarország a számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi a Széchenyi 2020 program. A Partnerségi Megállapodást 2014. szeptember 11.-én aláírta az Európai Bizottság. A Partnerségi Megállapodásban foglalt célok és azok elérésének részletes kifejtése az operatív programok feladata. A tárgyalások folyamatosan zajlanak az Európai Bizottsággal az operatív programok tartalma kapcsán. A partnerség elvének jegyében a jelenlegi oldalon folyamatosan nyomon követheti a programok tartalmának változását, azonban azok tartalma brüsszeli jóváhagyásukig még változhat. A tíz operatív programból 8 már lezárult 2014. november 25.-én és a másik kettő is záros határidőn belül véglegesítésre, majd elfogadásra kerül. A Minisztériumok folyamatosan indítják a pályázati kiírások társadalmi egyeztetéseit és ezt követően a végleges pályázati felhívások is megjelennek. Várhatóan 2015. áprilisától megérkeznek a leginkább várt, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP első pályázati felhívásai.
Miket lehet fejleszteni uniós pályázati forrásból?
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)
Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig.
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre.
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését.
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP)
A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak.
Vidékfejlesztési Program (VP)
A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása.
Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP)
A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza.
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP)
Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa.
Melyek a legjellemzőbb különbség a hazai és az uniós pályázatok között?
Míg az európai uniós pályázatok kezelése és után követése viszonylag egységes, addig a hazai pályázatok a benyújtástól, a megvalósításon keresztül az elvárt teljesítések, indikátorok és vállalások teljesítéséig bezáróan igen változatos képet mutatnak. A hazai pályázatok esetében nincs egységes protokoll például már a benyújtás módjára sem. Vannak szervezetek, akik kizárólag egységesített elektronikus felületen keresztül kérik benyújtani a pályázatokat, míg mások papír alapon követelik meg a teljes projekt dokumentációt (ez például ellentétben van az európai uniós alapelvvel, miszerint a környezetvédelem érdekében minél kevesebb papírfelhasználást szorgalmaznak a pályázatok lebonyolítása során). A hazai pályázatok esetében a teljes kommunikációs folyamat sem egységes, nem olyan nyomon követhető a pályázó számára a projektje, mint az európa uniós finanszírozású támogatások esetében. Nagy hiányossága a hazai finanszírozású pályázati rendszernek a projekt lehetőségek egységes platformon történő közzététele. A hazai pályázati lehetőségek több különböző honlapon közlemény formájában jelennek meg.
Általánosan megállapítható, hogy a hazai pályázatokra jellemző a kampányszerűség az Európai Unióval kapcsolatban. A hazai pályázati rendszer nem illeszkedik olyan mértékben a hosszú távú stratégiához, mint az Európai Unió támogatási rendszere. A rendszer a pályázókat célzott segítséggel (meghatározott szempontrendszer szerint) a fejlesztési célok felé orientálja a pályázatokkal. Nagy hiányossága a hazai finanszírozási projekteknek az adatfeldolgozás, az esettanulmányok elkészítése, illetve a pályázatok után követése és a szakmai tanácsadás hiánya. A felsorolt hiányosságok ellenére a hazai finanszírozási támogatási rendszer célkitűzése az aktív állampolgári szerep ösztönzése, az esélyegyenlőség elősegítése, megteremtése, illetve a társadalmi kohézió kialakítása.
Melyek a leggyakoribb kizáró okok az uniós pályázatokban?
- Kft.-k esetén a saját tőke nem csökkenhet nettó 500.000 Ft alá, Bt.-k esetében az alapításkori saját tőke alá nem csökkenhet.
- Vállalkozások esetén a mérleg szerinti eredmény nem lehet mínusz, illetve érdemes nettó 500.000 Ft felett tartani a jövőben, ha pályázni szeretne a cég.
- Nem lehet a cég, vagy a tulajdonosok KHR / BÁR listások, illetve nem lehet NAV tartozás, mert minden pályázat melléklete a NAV 0-s igazolás.
- A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a támogatást igénylő nem állhat jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban.
- A Közpénz tv. 6.§ (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a támogatást igénylő személyével, illetve a támogatást igénylőként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak fenn.
- Nem nyújthat be támogatási kérelmet az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely nem felel meg az Ávr. 94.§-ában foglaltaknak.
- A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó munkáltató, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig támogatásban nem részesülhet, kivéve ha igazolja, hogy a béremeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette.
Hol találok még releváns kérdéseket a Széchenyi 2020 program uniós pályázatai kapcsán?